Bemutatkozás


Plébániánk Budapest XIV. kerületének azon részén található, ahol sem közlekedési csomópont, sem egyéb technikai ösztönző erő nem segíti elő a templomi életben való tömeges részvételt. Akik ide járnak, azok vagy a közösséget, vagy a gyönyörű templom sajátos légkörét, vagy a liturgia felemelő erejét keresik, amely egy ragyogó ministráns-csapat közreműködése emeli ki a megjelenő misztériumot.

Plébániánk mozgató rugói azok a közösségek, amelyek összetartásukkal, elmélyültebb lelki életükkel és gyakorlati segítségükkel egészítik ki lelkipásztoraink munkáját. Ők szervezik rendezvényeinket, kirándulásainkat, lelkigyakorlatainkat, ők segítik karitatív életünket. Plébániai közösségünk igyekszik az élet minden hasznos területén is híveink rendelkezésére állni. Családjainkat és magányos testvéreinket orvosi kapcsolatokkal, a gyermek-egészségügyi alap működtetésével, különféle termelőkkel való kapcsolatba-hozással (méz-termelő) is segítjük. Ugyanakkor évek óta folynak azok a kulturális esemény-sorozatok, melyeknek irodalmi részét a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének helyben megalakult zuglói szervezete rendezi, míg koncertsorozatait orgonaművész-kántorunk, Gesztesi Tóth László szervezi.

A többi plébániához hasonló missziós kötelezettségeinket teljesítjük, helyi sajátosságunk azonban, hogy a hozzánk tartozó, városligeti Jáki kápolna az ország legkeresettebb eskető helye. Évente nagyon sok jegyespár köti itt össze az életét, többségükben a vallási élet kezdetén járó fiatalokról van szó, akiknek a szentségre való felkészítése ezért komolyabb odafigyelést igényel.

A plébánia-épület a templom főbejáratával szemben, a park másik oldalán, a Kassai tér 2. szám alatt található.

Plébániánk és templomunk története


Az előzmények:

József nádor igen fiatalon meghalt leánya, Hermina főhercegnő emlékére 1856. szeptember 8-án szentelték fel a Hermina kápolnát, a Kassai téri templom jogelődjét. A kápolna adta a városrész nevét.

A fontosabb események évenként felsorolva:

1919.
Április 21-én
, húsvéthétfőn a Hermina kápolna főoltára előtt dr. Mészáros János érseki helytartó jelenlétében dr. Zsámboki Pál titkár okiratot olvasott fel, melynek értelmében Budapest-Herminamezőt az esztergomi érsek önálló plébániává emelte és vezetését Mihalovics Zsigmond áldozópapra bízta, és a Hermina kápolnát plébániatemplommá tette.Ezt követően a plébánia híveinek száma gyorsan növekedett, ezért rövid idő alatt a Hermina kápolna befogadóképessége elégtelenné vált.
A kápolna búcsúját a hívek nagy száma miatt az udvaron tartották. Ezért Mihalovics Zsigmond atya tervbe vette egy nagy befogadó képességű központi fekvésű templom építését.
Az egyházközség vallási élete nagyon hamar intenzívvé vált. A leányok a Mária Kongregációban tevékenykedtek. Ez volt az egyházközség első egyesülete. Ugyanebben az évben megalakult az Oltáregylet és a Rózsafüzér Társulat is.

1923.
Megalakul a Herminamezői Egyházközség 135. számú Turul Cserkészcsapata.

1924.
Mihalovics Zsigmond
atyát plébánossá nevezik ki. Beiktatását a Hermina kápolna kertjében tartották meg. Megkezdte a gyűjtést a felépítendő új plébániaépületre és -templomra.

1925.
A plébánián rövid idő alatt élénk kulturális élet alakult ki. Vasárnap délutánonként társas összejöveteleket tartottak, színdarabokat adtak elő. (egy kép 1936. március 15-éről) Január 13-án már az 50. jubiláris színielőadást tartották, ezen az eseményen Lukács György is részt vett, és méltatta a színielőadást.

1926.
Március 14.
Mécs László is fellépett az egyik kulturális összejövetelen. A kulturális események támogatására esetenként a filmgyár segítségét is sikerült megnyerni.

1927.
A Gyermekvédelmi szakosztály - többek között - megalapította az iskolából kimaradt és munkába járó leányok szövetségét.

1928.
A munkásifjak megalapították a Szent György Egyesületet. Megalakult a Katolikus Iparos és Munkás Ifjak Egyesülete, később ezek a Kakolikus Legényegylethez csatlakoztak.
A munkás leányok a Szent Margit Körben tevékenykedtek.
Petrovácz Gyula
építész mérnök tanár, az egyházközség világi elnöke díjtalanul elkészítette az építendő templom terveit. Áldozatos munkájával az építési költségeket 8%-al csökkentette, így ő volt a templom legnagyobb mecénása.

1930.
Megalakult a férfi CREDO Egyesület.

1932.
Serédi Jusztinián
esztergomi érsek, hercegprímás kijelölte az egyházközség új határait.
Szeptemberben az építendő új Kassai téri templom alapkövének megáldása.

1935.
Március 31-én
körmenetben vittek egy hatalmas tőlgyfa-keresztet a Kassai téren építendő templom telkére, amelyet a leendő torony helyén állítottak fel. Ez a kereszt jelenleg a templom előcsarnokában látható Missziós kereszttel azonos.

1936.
Augusztus 23-án
Medveczky Zoltán MÁV tisztviselő elkészítette az épülő templom kicsinyített mását, amelyet a Hermina kápolna teraszán állítottak ki. A makett ma is megvan és megtekinthető.
Augusztus 29
-én a templomépítési vegyes bizottság Wihart Ferencet, a képviselőtestület tagját bízta meg a templomépítéssel.
Szeptember 6.
Első, ünnepélyes kapavágás.
Szeptember 20.
Serédi Jusztinián jelenlétében elhelyezték a templom alapkövét, és abban a díszes miniatűrökkel ékesített pergament alapító okmányt.
December 12.
Bokréta-ünnepély megtartása, majd a fedélszék felrakása.

1937. A Herminamezői Szentlélek templom szentelésének éve
Januárban elkészült a huszártorony.
Május 2.
A plébániaépület alapkőletételi ünnepsége, az alapító okirat ünnepélyes elhelyezése.
Június 13.
A toronykereszt megáldási és feltételi ünnepsége.
Szeptember 19
. A három új harang: 810 kg-s Szent István, 345 kg-s Szent Imre, 180 kg-s Szent László bemutatása az Öszi Lakberendezési Vásáron, ezt követően szentelésük.
November 13.
A hívek égő gyertyát tartó sorfala köszöntötte a szentelésre érkező, Szent Kelemen és Szent Tamás ereklyét hozó Serédi Jusztinián atyát. Este 6 órakor megszólaltak az új harangok, és negyed órán át zúgva-bongva hírdették a szentelés eseményének közelgő beköszöntét.
November 14.
A templom szentelését Serédi Jusztinián esztergomi érsek végezte szentmise keretében. Az első ünnepélyes litániát aznap délután 5 órakor tartották meg.

1938. A hazánkban megtartott 34. Eucharisztikus Világkongresszus éve
Március 4
. Az Orbán Antal szobrászművész által készített és Hoffmann Ferenc által ajándékozott stációképek megáldása.
Április 2-9.
Az Eucharisztikus Kongresszus előkészítő hete templomunkban.
Május 23-29.
Az Eucharisztikus Kongresszus ünnepi eseményei; a nők szentórája templomunkban.
Az olasz zarándokok képviselője átadta a Mamertini feszület mását, amelyet a Hercegprímás úr templomunkbanhelyezett el. Ugyanekkor köszönetet mondott Mihalovics Zsigmond plébános atyának a másfél éves sikeres, a Kongresszust előkészítő munkájáért.

1939.
Március 29-30
. Az 50 éves Mihalovics Zsigmond, ezüstmisés plébános köszöntése.

1944.
Április 15.
XII. Piusz pápa esztergomi kanonokká nevezi ki Mihalovics Zsigmond plébánost.
Július 2
8. Seres Ferencet plébánossá nevezik ki.
Szeptember 18
. Seres Ferenc az új herminamezői plébános Esztergomban letette az esküt dr. Drahos János általános érseki helytartó előtt. Beiktatása szeptember 24-én volt.
A II. világháború idején - feltehetőleg a Budapest-Rákosrendező vasúti pályaudvar közelsége miatt - a légitámadások, bombázások súlyos következményekkel jártak: a templom tornyai megsérültek - a csúcsíves torony eredeti alakjában történő helyreállítása sohasem történt meg, csúcsíves torony helyére végül a templom neoromán stílusához jobban illő közel lapos tetejű román stílusú torony került -, minden üvegezés tönkrement, a belső és kölső ajtók megrongálódtak és a tető is több helyen megsérült.

1947.
Május 27.
Mindszenty József bíboros hercegprímás 468 hívőnek szolgáltatta ki a bérmálás szentségét.

1948.
Augusztus 20
. a háború idején elvitt harangok pótlására a hívek 200 kg-os harangot öntettek, amelyet Szent Margit tiszteletére szenteltek fel.

1949.
Június 5
. A templom búcsújára elkészült a főoltár, csodálatos kenyérszaporítás és a víz borrá változtatásának szobrászati alkotásai, amelyeket Csiszér János szobrászművész alkotott és Fischer Ferenc és Fischer Ágota szobrászművészek faragtak ki.

1957.
Július 14.
Kontuly Béla festőművész és Beszédes László megkezdték a szentély festését.
Augusztus 4.
Kopp Ferenc iparművész a szentélybe 6 színes ablakot készített. A szentély baldachinjának lebontásátEndrey Gyula püspök úr engedélyezése után Beszédes László iparművész végezte el.

1958.
Június 24.
Kontuly Béla elkészítette a templom Szentlélek eljövetelét ábrázoló 26 személyt magába foglaló 45 négyzetméteres címfreskóját.
Július 29.
Seres Ferenc plébános bemutatta ezüstmiséjét.

1959.
Augusztus 28.
Mihalovics Zsigmond pápai prelátus hosszas, súlyos betegség után életének 70., papságának 47. évében elhonyt USA Chicago államában. (a "Mindszenty per" elől menekült nyugatra 47-ben)
December 15.
Beszédes László iparművész elkészítette a főhajó első szakaszának festését, a 6 homlokíves keresztboltozatnak mezőibe a Szentlélek vonatkozásait ábrázoló képeket és a szemléltető képsorozatokat, a freskókat Kontuly Béla festőművész festette.
December 19
. Szabó Imre püspök atya az államhatalom hozzájárulása nélkül titokban, zárt templomban pappá szentelte: Rubin Ferencet, Székely Tibort és Krichenbaum Józsefet.

1960.
Május 9.
Kontuly Béla megfestette a főhajó első szakaszának további 4 freskóját.
Július 25. Zadravecz István
püspök atya az állam hatalom nélkül pappá szentelte Bohán Bélát.

1962.
Beszédes László
tovább folytatta a főhajó 3. szakaszának ornamentális festését.

1963.
Megkezdődött a templom külső tatarozása. A főhajó 4. szakaszának és a kórusnak ornamentális festését Beszédes László iparművész végezte. A templom belső terének festése Kontuly Béla új freskóival gazdagodott.
Szeptember 30
. Seres Ferenc plébános atyának a titkos papszentelések következményeként, büntetésül a plébániát át kellett adni dr. Hóka Imre érseki tanácsosnak, az új plébánosnak.

1963-73.
Dr. Hóka Imre
10 éves plébánosi tevékenysége nagyrészt a plébánia és a templom (bele értve a Jáki kápolnát is) fenntartásáért folytatott küzdelmekből állt. Többször volt betörés, a Jáki kápolnát a BNV miatt nehéz volt megközelíteni, sorozatosak voltak az ablakbetörések, el kellett viselni a hatóság zaklatását stb.

1973.
Május 1.
meghalt dr. Hóka Imre plébános.
Július
Tarnai Béla tiszteletbeli kanonokat kinevezték plébánosnak.

1974.
Október 1.
Megkezdődött a templomi hitoktatás.
December
A hívek karácsonyi meglepetésére országosan egyedülálló, nagyméretű népi jellegű betlehemet készíttetett Tarnai Béla, amelynek szobrait Kovács Anna szobrászművész készítette.

1975.
Június
Elkezdődött a templom átfogó, teljes renoválása a baloldali kistorony helyreállításával.

1976.
Április 27.
A háborúban csonkává, majd román stílusúvá alakított toronyra felkerült az új rázborítású kereszt.
Április 29. Takács István
mezőkövesdi festőművész folytatta a freskósor festését.

1976-86.
Folyamatosan tartott a templom renoválása, karbantartása és szépítése. Ez idő alatt a Kassai téri templomba járó hívek száma többszörösére emelkedett. Nagymértékben megnövekedett a hittanra járók és az elsőáldozók száma.

1987. A Herminamezői templom felszentelésének 50. évfordulója
November 22.
Dr. Paskai László esztergomi érsek prímás hálaadó szentmisén megáldotta a Tarnai Béla atya évek hosszú során folytatott kitartó szervező munkájának, a herminamezői hívek és a német támogatók áldozatkészségének köszönhetően megvalósult új, országosan is a legjobb orgonák közé tartozó orgonát.

1988. Az 1938. Budapesti Eucharisztikus Világkongresszus 50. évfordulója
Május 19.
A Világkongresszus 50. évfordulójáról a herminamezői egyházközség május 19 - május 21- ig tartó ünnepségsorozattal emlékezett meg. A '38-as ünnepélyes hajófelvonulás emlékére a herminamezői hívek hajókirándulást tartottak, amelyet azóta is minden évben megismételnek.

1989.
Szeptember
A templomi hitoktatás mellett megkezdődött az iskolai hitoktatás.

1990.
Június Tarnai Béla
plébános aranymiséje.

1991-97.
Elkészült a szembemiséző oltár, megújult a szentély. Befejeződött a templom alagsorában az igen szép kivitelű urnatemető létrehozása.

Jáki Kápolna

Bővebb információ: jakikapolna.hu


A fővárosi turista-látványosságok egyik különlegessége a Hősök tere és az ahhoz elmaradhatatlanul kapcsolt, Vajdahunyadvárként ismert épületegyüttes. Az épületcsoportot a magyarság Kárpát-medencében való tartózkodásának ezredik évfordulójával kapcsolatos országos létesítmények-emlékművek egyikeként építtette a kormány. A pályázatot Alpár Ignác műépítész nyerte el, és az 1896. május 2-án megnyitott Millenniumi Kiállítás egyik legtöbbet látogatott és egyik legnagyobb sikert aratott részévé vált a hivatalosan Történelmi Főcsoportnak nevezett épületegyüttes. A tervező építész eleget tett a pályázati kiírásnak, a városligeti szigeten létrehozott épületcsoport máig "nevezetesebb hazai műemlékeink hű utánzata".

Kevés épületről mondható el, hogy kétszer építették. Ez történt a Főcsoporttal. Az ideiglenesnek szánt létesítmények csak fából és vakolatból készültek, idő múltán múlva olyannyira tönkrementek, hogy döntés született lebontásukra (1899). A közönség által megkedvelt látványosság ezúttal tartós anyagból kikövetelt újjáépítésére az országgyűlés 2,5 millió koronát szavazott meg, ismét Alpárt megbízva a munkával. Először a gótikus-reneszánsz-barokk épületcsoport épült újjá (1904), majd a román együttes (1908). A tartós, nemes anyagok felhasználásával befejeződött nagyszabású építkezés egy millió koronával lépte túl az előirányzatot, és további csaknem félmilliót fordítottak a berendezési felszerelési tárgyak beszerzésére.

Alpár Ignác koncepciója az volt, hogy a pályázati kiírásnak megfelelően a történelmi és művészi értékű hazai emlékek egészét-részleteit örökítse meg, harmonikus egésszé ötvözze. Törekvése sikerrel járt, elismerést szerezve a hazai és külföldi szakértők, nemkülönben a lakosság, turisták körében.

Kegyhelyünk: a Mamertini feszület kápolnája

Mamertini feszület kicsiRómában, a Mamertini börtönben, Szent Péter és Pál apostol raboskodásának helyén a zarándokok évszázadok óta tisztelnek egy csodálatos fafaragású feszületet, ide hozzák lelki és testi fájdalmaikat, ezen a helyen osztják meg azt az értünk szenvedő Mesterrel.

Mamertini femléktábla kicsi Amikor 1938-ban a Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson a plébániánk területéhez tartozó Hősök terén a zarándokcsoportok bemutatkoztak Eugeno Pacelli pápai legátus (a későbbi boldog emlékű XII. Piusz pápa), valamint Serédi Jusztinián magyar hercegprímás előtt, az olasz zarándokcsoport vezetője, Vignilo Lamberto gróf , az olasz Actio Chatolica elnöke nyújtotta át a kongresszust megszervező magyar népnek a XI. Piusz pápa áldásában részesült ajándékot: a Memertini feszület pontos másolatát. Lelki ajándék is volt a gyönyörű kereszt, hiszen a római ácsok Szent József templomában az olasz zarándokok ünnepi imanyolcaddal szentelték meg a feszületet.

Serédi hercegprímás az újonnan felszentelt Szentlélek templomnak ajándékozta az ereklyét, mivel ennek a plébániának területén folytak a kongresszus legjelentősebb eseményei és ez a plébánia vette ki leginkább részét a szervezésben.

A háború sértetlenül hagyta a feszületet, de tisztelete megkopott.

2005. szeptember 14-én, szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén P. Alberto olasz kapucinus atya a hívek jelenlétében jelkésesen ismét átadta Pajor András plébánosnak a feszületet és ezzel megújult rendszeres tisztelete. Korábban minden hónap 14. napján, ma elsőpéntekeken végezzük el Hazánk felajánlását a feszület előtt, az este fél 7-kor kezdődő szentmisével összefüggően. Minden alkalommal szeretettel várjuk a zarándokokat és imacsoportokat.

Urnatemető

Az altemplomunkban lévő urnatemető urnafülkéit a templomunkban rendszeresen vallásukat gyakorló hívő családjainknak tartjuk fent. A vallásukat más plébániákon gyakorló hívőknek lehetőségük van szórótemetés kérésére. A hamvak itt egy közös urnába kerülnek, melyet altemplomunk oltárában alakítottunk ki. Érdeklődni irodai időben illetve csütörtökön délelőtt 10-13 óráig lehet a plébánia irodájában.

Nyitvatartás:

Az urnatemető a misék kezdete előtt 20 perccel és a szertartások végéig látogatható.

Minden hónap első szombatján Urnatemetőnk halottjaiért ajánljuk fel a szentmisét.

Mivel a miserendben (elsősorban ünnepek idején) előfordulhatnak változások, ezért kérjük az aktuális hirdetéseket (kezdőlapon) is vegye figyelembe. A misék ideje alatt a sekrestye ajtaja zárva van (csak az urnatemető közelíthető meg). Kérjük, hogy csengetéssel, kopogással a szertartást ilyenkor ne zavarják.

Miserendek

Az alábbi miserend tájékoztató jellegű. Esetleges eltérések előfordulhatnak, melyekről a kezdőlapon az aktuális hírdetéseknél tájékozódhat.

hétfő: 7:30 (A)
kedd: 18:30 (F)
szerda: 18:30 (A)
csütörtök: 7:30 (F)
péntek: 18:30 (A)
szombat: 18:30 (A)
vasárnap: 7:30 (F), 9:00 (A), 10:30 (A), 18:30 (A)

minden hónap első szombatján Urnatemetőnk halottjaiért ajánljuk fel a szentmisét. (A) : András atya  (F) : Ferenc atya

Kivételes időpontok:

  • Ádventben hétfőtől péntekig: 6:00
  • Karácsony Szenteste: 16:00 Pásztorjáték, 23:30 pásztorjáték, majd éjféli szentmise
  • Karácsony napja: 7:30, 9:00, 10:30, 18:30
  • Karácsony másnapja: 9:00, 10:30, 18:30
  • Újév napja (január 1): 9:00, 10:30, 18:30
  • Nagycsütörtökön: 18:00
  • Nagypénteki szertartás: 18:00
  • Húsvét vigíliája (Nagyszombat): 20:00
  • Húsvét ünnepe: teljes vasárnapi miserend
  • Húsvéthétfő: 9:00, 10:30, 18:30
  • Pünkösd (templombúcsú napja): 10:00 és 18:30
  • Pünkösd hétfő: 9:00
  • Úrnapja: 10:00 (összevont délelőtti misék) és 18:30

Jáki kápolna miserendje

Minden hónap 23-án déli 12 órakor pedig az egész országból érkező zarándokoknak Szent Pió atya miséjét végezzük.

Gyóntatás

A kassai téri templomban minden szentmise alatt, vagy külön megbeszélt időpontban, a Jáki kápolnában a szentmise előtt – kérés szerint.

Kivételes miserend változások előfordulhatnak, az előzetes templomi hirdetések alapján.

Segítség a gyónás elvégzéséhez:

Lelkitükrök
Gyónás menete

Templomi etikett

A templomhoz illő viselkedés szabályait többnyire már gyermekkorunkban elsajátítottuk, mégis tapasztalható, hogy más-más módon tesszük azt, aminek a templomban hagyományon alapuló, kialakult rendje van. Akad ugyanis néhány dolog, amit teljesen reflexszerűen, a célját nem ismerve végzünk, sőt előfordulnak rossz beidegződések is.

A templomba történő belépés előtt kapcsoljuk ki mobiltelefonunkat! A Jóisten mindnyájunkat hív, de azt nem mobilon teszi! A bejáratnál találunk egy szenteltvíztartót. Mártsuk bele ujjaink hegyét és vessünk keresztet. A keresztvetés nagykereszt legyen, nem az állunk alatti ujjgyakorlat. Ez a gesztus emlékeztet keresztségünkre. Ezután keressünk helyet, lehetőleg minél előrébb. Mielőtt beülünk a helyünkre, hajtsunk térdet az Oltáriszentség felé kifejezve imádatunkat. A térdhajtás teljes legyen, nem kisasszonypukedli. Fontos, hogy a keresztvetést és a térdhajtást ne próbáljuk összekötni, bármilyen sok rossz példát látunk. Ez két különböző gesztus, ha egyszerre próbáljuk csinálni, csak egy nevetséges mutatvány sikerülhet belőle, és nem tudunk arra figyelni, ami eme gesztusok célja lenne.


Ha egy templomot nem imádság céljából látogatunk meg, csak kirándulunk, és szeretnénk körbejárni, akkor hajtsunk térdet az Oltáriszentség felé, amikor a legközelebb vagyunk hozzá. A templomban csöndben kell lenni akkor is, ha semmilyen szertartás nincs, vagy nincs bent senki rajtunk kívül. Ez azért fontos, mert a katolikus templomokban őrizzük az Oltáriszentséget és aki mással beszélget, az Vele tiszteletlen. Kérjük ezt tiszteletben tartani különösen esküvő, keresztelés előtti gyülekezéskor, a templomot nem "kibérelték", hanem az Isten házába jöttek egy szentséget ünnepelni. Ruházatunk legyen mindig a helyhez illő: ne menjünk templomba rövid nadrágban, strandpapucsban mélyen dekoltált viseletben. Legyünk ápoltak, gondoljunk arra, hogy testvérünknek kellemes legyen békejobbunk elfogadása.

Aki elkésik a miséről, az nem is tud rá igazán felkészülni. Vasárnap ez bűn is, ha pedig valaki sokat késik, misemulasztásnak számít. Ezért inkább pár perccel előbb érkezzünk, mint később. A misére imakönyvünkből vagy saját szavainkkal készülhetünk. Ajánlatos kérni a Szentlelket, hogy űzzön ki elménkből minden, a külvilággal kapcsolatos gondolatot, legyen az egyébként hasznos, hogy egészen a szentmiseáldozatra tudjunk koncentrálni.

Ha kisgyermekkel jövünk szentmisére, foglaljunk helyet a jobb oldali Szent István kápolnában (nem játszótér!), és ügyeljünk a gyermek csendes fegyelmezésére, ne zavarjuk a liturgiát.

Ha lehet, még a mise előtt végezzük el szentgyónásunkat, hogy a misén teljes figyelmünkkel részt vehessünk. Ha ez nem is sikerül, az elégtétel elvégzésével mindenképpen várjuk meg a mise végét. Ha a gyóntatószékben ég a villany, ne álljunk az ajtó mellé, akármilyen tömeg is van a templomban, még akkor se, ha épp nincs a gyóntatószékben senki. Ha túl közel állunk a gyóntatószékhez, senkinek se lesz kedve gyónni, hiszen kihallatszódhat, ami odabent elhangzik. Minden tapintat ellenére így is előfordul, hogy valaki túl hangosan gyónik. Ne felejtsük el, hogy ha meghallunk valamit a gyónásából, a gyónási titok minket is köt, ugyanúgy, mint a papot.

A misén állni kell a bevonulástól a könyörgés végéig, az Allelujától az Evangélium végéig, a Hitvallás és az Egyetemes Könyörgések alatt, az áldás és a kivonulás alatt.  Térdelni kell az átváltoztatás előtti csengetéstől az "Íme, hitünk szent titka"– ig, és az „Isten báránya” végétől az áldozást jelző csengőszóig.
Tehát állni kell, amikor imádkozunk, az olvasmányokat (az Evangélium kivételével) és a prédikációt pedig ülve hallgatjuk. Az Uram irgalmazz - ra leülünk, az áldozati részben is mindössze a Miatyánk-ra állunk fel. Természetesen az idősek, betegek nyugodtan ülhetnek végig az egész misén, de ha tudnak állni, ne üljenek le, amikor állni kell, mert megzavarják a többieket.

Persely adományunk ne legyen garasoskodó, gondoljunk arra, mekkora összegeket hagyunk sokszor feleslegesen a plázákban. A Jóisten minden adományunkat százszorosan fizeti vissza. Higgyünk neki, hiszen megígérte. A „mea culpa”- t méltósággal, és nem mellveregetve végezzük.

Mise alatt ne végezzünk magánimádságot (pl. rózsafüzér), se a pappal ne mondjuk együtt az ő szövegét. Vannak imádságok, amelyeket mindenki együtt mond, vannak pedig, amelyeket csak a hívek, és van sok olyan szöveg, amelyeket a papnak egyedül kell mondania. Szentmise alatt padszomszédunkkal ne társalogjunk, ne igazítsuk toalettünket. Ha énekelünk, ne legyünk harsányak, feltűnően hangosak. Imánk megkétszereződik szép énekléssel.

Áldozni az a katolikus hívő mehet, aki nincs súlyos bűn állapotában, és felkészült. Aki nem jár rendszeresen templomba, vagy más súlyos bűne van, először rendezze kapcsolatát az Istennel a gyóntatószékben, ne menjen áldozni. A legtöbb, vallását nem gyakorló emberen látszik is, hogy nem áldozhat. Ne csodálkozzon, ha a pap kérdést tesz fel neki az áldozás előtt, vagy meg sem áldoztatja.
Induljunk el időben, amikor a ministráns áldozásra csönget, ne akkor, amikor a pap már az oltár előtt áll kezében az Oltáriszentséggel. Kettes oszlopba álljunk be. Ha a pap felváltva hol az egyik, hol a másik oszlopból áldoztat valakit, az zökkenőmentessé és gyorsabbá teszi az áldoztatást. Ugyanezért abba az oszlopba álljunk be, amelyik oldalról jöttünk. Ha ez nem is sikerül, akkor se akarjunk azonnal visszamenni a kívánt oldalra a másik áldozó előtt. Menjünk el oldalra, és a sor végén menjünk vissza a saját oldalunkra.
Áldozás előtt és után nem kell keresztet vetni, bár nem is tilos. Amikor a pap felmutatja az Oltáriszentséget, és azt mondja, hogy "Krisztus teste", mondjuk hangosan, hogy "ámen"! Ez hitvallás, a pap innen tudja, hogy valóban hisszük, hogy az Krisztus teste, és megáldoztathat minket. Ha nyelvre áldozunk, kissé nyújtsuk ki a nyelvünket és várjuk meg, amíg a pap ráhelyezi a szentostyát. Nem kell harapni, ajakkal elkapni, nem kell aggódnunk, hogy a Szentség leesik, eltörik, vagy hogy megérintjük a pap ujját, ha hagyjuk, hogy a pap tegye a nyelvünkre. A papnak megvan a rutinja, hogy hiba nélkül megáldoztasson minket.
Ha kézbe szeretnénk áldozni, emeljük kezünket mellmagasságba, jobb kezünket tegyük alulra, erre keresztbe bal kezünket. A Szentséget jobb kézzel vegyük ki bal kezünkből és így vegyük magunkhoz. (Balkezesek értelemszerűen pont fordított kézzel csináljanak mindent.) Áldozás után nézzük meg, hogy maradt-e morzsa a kezünkön az Oltáriszentségből, ne szórjuk a földre.
Áldozás után ne hajtsunk térdet az oltár felé, ha magunkhoz vettük az Úr Jézust, ott van a szívünkben, értelmetlen a szentély végében lévő tabernákulum felé térdet hajtani. Lehet, hogy a tabernákulum épp az áldoztatás miatt üres.

Áldozás után ne rohanjunk el rögtön. A misének akkor van vége, amikor a pap az asszisztenciával kivonul a szentélyből. Adjunk hálát az Úr Jézusnak, hogy találkozhattunk vele, halhattuk tanítását, magunkhoz vehettük szent Testét. Esetleg elevenítsük fel a prédikációban hallottakat, hogy legalább egy gondolattal gazdagabban mehessünk haza. Vegyük komolyan a mise utolsó felszólítását: "Ite missa est!" = Küldetésetek van! (A magyar szöveg nem éppen korrekt szabad fordítás: menjetek békével!) A templomból kifelé menet a padból kijőve térdet hajtunk az Oltáriszentség felé fordulva, majd a szenteltvíz tartónál immár kifelé irányulva keresztet vetünk. Dicséretes módon sokan szoktak megállni mise után a templom előtt, főleg vasárnap. A szentmise az imádság közös alkalma, a mise után pedig beszélgetéssel, kapcsolatépítéssel éljük meg a közösséget!

A pünkösdi ünnepi nagymise után jöjjünk a közösségi házba, és ünnepeljünk tovább, tiszteljük meg jelenlétünkkel azokat, akik áldozatos munkájukkal igyekeztek templomi búcsúnapunkat széppé tenni.

János, egyházközségi elnök